Twilight-BlackMoon: 11/01/2009

Sziasztok itt van az elsö feji remélem teccik.
(Edem szemszöge)
,,Be csöngettek"-mondom magamban.Már a tanár is bent van.Istenem 117 éves vagyok és nem hogy vén napjaimat töltaném ,NEM!Mivel vámpirként kellet megszületnem.Igen félvámpir vagyok.Nem vagyok olyan vérszomjas mint a többi vámpir de ,vannak olyan helyzetek amikor már majdnem rá vettem magam a mellet elhaladó emberre.De csak majdnem.Az persze olyankor van mikor nem táplálkozom rendesen!Legalább 3 hetente.
-Edem-szolit le a tanár.-Mond érkel a 3-as feladatot-bele nézek a munkafüzetembe.
-1920.június.4-én volt a Trianoni béke-kezdem.-1931.júliusában Eudraesz györgyel repült Lord Rathermere.-fejeztem be.
-Igen.Helyes.-mondta a történelem tanár.
Majd vissza merülök a gondolataimba.Én mikor megszülettem két vámpir fogadott be.Nick és Natali Black.Ők állati vérrel táplálkoznak.Igy persze én is.Ők már rég szeretek volna egy gyermeket de álmuk nem teljesülhetet.Mig egy nap valami Mari nevű nő nem addot nekik.Boldogok voltak.De mindig szereték volna megtüdni kik az igazi szüleim!De gondolom anyám meghalt ,apám meg...Nem tudom.De ha élnének nem adtak volna annak a Mari nevü hölgynek.
-Rendben jövöhéten következik a 2-dik világ háború.Szisztok.-köszönt el a tanár.
Nekem mindegy mit vesznek ugy is elkölüzünk.De még nem tudom hova.Gondolom valami esős helyre.
Indulok a kocsim felé mikor megpilantom Nicket és Natalit.Ők mindig együtt utaznak külön kocsival.Nekem van egy jó Ferrarim.Imádom.
-Edem.Milyen napod volt?-kérdezi Natali.
-Mint mindig.-mormoltam.-Már tudjátok hova költözünk?-kiváncsiskodom.
-Igen-Feleli Nick.
-Hova?
-A helyet Forksnak hivják.Nagyon jó hegy.És persze nagyon ritkán süt a nap.-mondta mosolyogva.
-Oké-mosolygok visza.
-Már holnap reggel indulunk.Szóval mire haza érünk pakoj be minden holmidat és alvás.-mondta.
.Rendben.Más választásom ugy sincsen.-felelem.

(Reenesme szemszöge)
Jake minden percben velem akar lenni.Ez már nekem tul sok!Azt monta ez a bevésödéssel jár,de már nem birom.
-Min gondolkozol Neesi?-Kérdezi melletem ülve Jake.
-Semmire.
Egy hosszú perc után .
-Örökké tarthat egy bevésödés?-kéérdeztem.
Komor arcot vágot.
-Te már nem szeretsz?-jöttek köncseppek a szeméből.
-Ne sírj Jake .CSak kérdeztem.Igen is szeretlek.-mondtam.Mert nem birtam rá nézni amikor ilyen szomorú.
-Én is szeretlek Nessie.-mondta-Hát a farkasok számára örökké.De akibe bevésödünk ...Volt már példa hogy az a valaki az elejétöl kezdve nem érez iránta semmit.Mármint a farkas iránt aki bevésödött.És igen kiszerethetne az az ember akibe vésödnek.Akár te is kiszerethetnél belölem!-mondta szomoruan.-De abba belehalnék szerelmem.
-Én szeretlek és ez mindig igy ...-de nem engette hogy befejezzem a mondatot .A szája már az enyémen volt.Ez nem az a csók amit én megszoktam.De nem tudtam sokáig gondolkozni mert Jake felemelt de közben csókólt.Bement a szóbályába és lerakondt az ágyára.Levegöt kellet vennem .Vettem is .5másodperc mulva a szája megint az enyémen.Mire készül?Letépte rolam a polop és a hasamat simogadta.Már a gatyámat is le akarta szedni.Próbáltam eltolni de nem engedne.Elkeztem ütögetni de ö jobban feszült rám.
NEM NEM NEM NEM............

(Alice szemszöge)
Holnap megyünk vadászni Jasperrel.Mostanában olyan rosz elöérzeteim vannak.
Mi lehet?

(Jacob/Jake szemszöge)
Akar engem érzem ahogy a hátat verdesi intve vele ,,TOVÁBB TOVÁBB".Ma az enyém lesz.
Várjunk, tol el magátol.Lehet hogy nem kap levegöt.Elválnak ajkaink.Ő dühösen néz rám.Mit tetem?
-Jake hogy képzeled?Én még nam akarom!-ez szíven ütött.
-Miért?-kérdezem.
-Sajnálom Jake.-és azzal már ott sem vol.
A szívem nagyon vájt.Jaj Neesie!

(Edem szemszöge)
Az északa töbnyire jól telt de most irány Forks.
-Edem indulunk.-szól lentről Nick.
Én meg már rohanok is .Bepakulunk és két kocsival megyünk .Én az enyémmel Ők azövélyükkel.
Akkor irány Forks-mondtuk ki egycerre.
Azzal már az ország utat jártuk.
REMÉLEM TEDCET!!!IRJATOK VÉlEMÉNYT!